Magyarországon a szív- és érrendszeri kórképek állnak a halálozási statisztikák élén, sőt vannak olyan országok az európai régióban, melyekkel összehasonlítva, hazánkban ötször annyi megbetegedést regisztráltak. Hogyan ismerhetjük fel a szívinfarktus tüneteit, és mi a teendő ilyen esetben? Mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük ezt a veszélyes állapotot? Milyen módon történik a kardiológiai kivizsgálás és a betegség szűrése? Erről beszélgettünk Dr. Vaskó Péterrel, a Kardioközpont kardiológusával.

MI AZ A SZÍVINFARKTUS?

Szívinfarktus érelmeszesedés következtében, a koszorúér belsejében kialakuló szűkület miatt következik be. Ilyenkor az ér belsejében lévő meszes plakk megreped és elzárja a véráram útját. Mivel az ér által ellátott szívizom nem kap elegendő vért és az oxigén ellátása elégtelen lesz, egy idő után végleges károsodást szenved, elhal. Az infarktust sokszor megelőzi a mellkasi fájdalom (angina pectoris). Különbséget kell tenni az ún. stabil angina pectoris és az infarctus kapcsán fellépő angina között. Előbbi pihenésre, megállásra, nytroglycerin hatására enyhül. Az infarktus kapcsán fellépő szorító mellkasi fájdalom viszont nem szűnik, és ha 20 perccel tovább is fennáll, szívroham is lehet a következmény, hiszen a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

GYANÚ ESETÉN AZONNAL MENTŐT KELL HÍVNI!

„Sajnos tragikus, hogy leggyakrabban csak 3-4 óra elteltével kerülnek orvoshoz a betegek, mivel az idő múlásával egyenesen arányosan csökkennek a túlélés esélyei” – hívja fel a figyelmet Dr. Vaskó Péter. Infarktus gyanúja esetén azonnal kardiológiai centrumba kell vitetni a beteget mentővel, (!) hogy minél előbb helyre tudják állítani a keringést az elzáródott szakaszon. Ez legtöbbször egy rövid, 10-15 perces beavatkozást jelent (ún. stentelés), amelyek során, egy cső alakú hálót helyeznek be az érbe.  Fontos az EKG készítése és a vérvétel, ennek során a  troponin biomarkert vizsgálják, amely  szívizom elhalásakor emelkedik.

A SZÍVINFARKTUS JELLEMZŐ TÜNETEI

mellkasi – főleg a bal karba sugárzó - szorító fájdalom
verejtékezés, sápadtság
előfordulhat hányinger, gyomortáji fájdalom

A KARDIOLÓGIAI KIVIZSGÁLÁS ÉS SZŰRÉS MENETE

Az infarktus megelőzésében fontos szerepet játszik a rendszeres kardiológiai szűrés.  Ha valakinek anginás tünetei vannak, akkor a kardiológiai kivizsgálás során először  terheléses EKG-t kell készíteni, mert itt derül ki, hogy van –ennek az a betegnek terhelésre jelentkező szív-vérellátási zavara. Ezt követi, - szükség szerint - a képalkotó vizsgálat (CT), illetve a szívkatéterezés. Ennek során a koszorúereket egy speciális kontrasztanyaggal töltik fel, melynek segítségével röntgencső alatt láthatóvá válik az erek kontúrja.
Előfordulhat, hogy a szakorvos folyamatos monitorozást javasol, otthon tartható hordozható EKG készülékkel. A megkapott értékek alapján állítható fel a páciens számára az a terápia, amellyel jelentősen javítható a szívének működése.

MIT TANÁCSOL A KARDIOLÓGUS A MEGELŐZÉS ÉS A FELÉPÜLÉS ÉRDEKÉBEN?

Az infarktus kialakulását, csakúgy, mint az infarktusból való felépülést, nagymértékben befolyásolja az életvitel. Figyeljünk oda a testtömegünkre, a koleszterinszintünkre, a vérnyomásunkra, a vércukorszintünkre. Sportolunk, végezzünk heti 150 perc közepes intenzitású kardio mozgást (maximális pulzus 40-75%-án állapottól függően). Hagyjuk abba a dohányzást! Alakítsuk át táplálkozási szokásainkat, térjünk át a mediterrán étrendre. Csökkentsük a stresszt és fejlesszük ki ennek kezelési képességét. „Már pusztán az életmódunk átalakításával is sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük a keringési megbetegedéseket. Ha azonban már átestünk egy szívinfarktuson, mindenképpen egy egyénre szabott életmódprogram kialakítására van szükségünk” – osztja meg tapasztalatait Dr. Vaskó.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

További híreink>>> https://www.kardiokozpont.hu/hireink

Minél magasabb a vérnyomása valakinek, és minél hosszabb ideig nincs megfelelően kezelve, annál nagyobb a különböző krónikus betegségek kialakulásának kockázata. Ilyen súlyos szövődmény például a szívinfarktus, vagy a stroke. Arról kérdeztük Dr. Vaskó Pétert, a Kardioközpont kardiológusát, hogy pontosan melyek ezek a veszélyes kórképek, és hogyan kerülhető el a kialakulásuk.

ISMERJE FEL IDŐBEN, HOGY MAGAS A VÉRNYOMÁSA!

Számos nagy nemzetközi tanulmány - amely több tízezer beteg megfigyelését és utánkövetését jelentette - azt bizonyította, hogy a tartósan fennálló hypertonia (magas vérnyomás) szervi károsodást okoz. Ismérve felnőttek esetében, ha a nyugalomban mért  artériás vérnyomás tartósan meghaladja a 140/90 Hgmm értéket. Mivel sok esetben fokozatosan alakul ki ez a betegség, évekig semmilyen panaszt nem okozva, felismerésének egyetlen módja, ha vérnyomásméréssel rendszeresen ellenőrizzük. Amennyiben ez elmarad, sokszor már csak akkor kerül fókuszba, ha a következtében kialakult szövődmények okozta panaszok jelentkeznek. Emiatt ezt a betegséget " csendes gyilkosnak " is nevezik.

MELYEK A KEZELETLEN MAGAS VÉRNYOMÁS SZÖVŐDMÉNYEI?

Artériák károsodása: Az erek falára gyakorolt folyamatos nyomás következtében az artériák belső fala károsodik, megvastagszik, megkeményedik, rugalmatlanná válik. A sérült érfalon meszes plakkok rakódnak le, az erek beszűkülnek.

Szívinfarktus: A magas vérnyomás károsítja a szívet ellátó artériákat, érszűkületet okoz a szívet vérrel ellátó koszorúerekben. Mivel az ér által ellátott szívizom nem kap elegendő vért, oxigén ellátása elégtelen lesz. Egy idő után végleges károsodást szenved, elhal, nem lesz képes pumpafunkcióját ellátni.

Stroke: A tartósan  magas vérnyomás következménye lehet agyvérzés, agyérgörcs, vérrögképződés az agyi erekben. Ezek bármelyike előidézheti a stroke-ot, ahogy köznyelvben gyakran előfordul - szélütés - bekövetkeztét.

Amputáció: A magas vérnyomás érelmeszesedést, a végtagi erek szűkületét okozza, végső esetben amputációt is szükségessé tehet.

Vesekárosodás: A vesét tápláló artéria meszes szűkülete miatt károsodik a vesék működése.

Látásvesztés: Ha a szem erei megvastagodnak, szűkülnek vagy megrepednek, a magas vérnyomás látásvesztéshez vezethet.

Szellemi leépülés: A kezeletlen magas vérnyomás befolyásolhatja a gondolkodást, a koncentrációt, az emlékezést és a tanulási képességet. A magas vérnyomással küzdőknél gyakoribb a szellemi leépülés kockázata.

A MAGAS VÉRNYOMÁS KEZELÉSE ÉS MEGELŐZÉSE

„A magas vérnyomás-betegség gyógyszeres kezeléssel kontroll alatt tartható valamint étrendi és életmódbeli változtatásokkal is elősegíthető, hogy a lehetséges szövődmények ne következzenek be. Többek között a rendszeres mozgás, a csökkentett só bevitel, a stressz kezelése, a súlyfölösleg leadása, a dohányzás elhagyása azok a tényezők, amelyek hozzájárulhatnak a krónikus betegségek kialakulásának megelőzéséhez és az életminőség javításához. ” – tudjuk meg Dr. Vaskó Pétertől, a Kardioközpont kardiológusától.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Általában a pulzusunkat akkor érezzük szaporának, ha fizikai aktivitást végzünk, sportolunk, vagy ha valamilyen stressz helyzetet élünk át, például egy nehéz vizsga teljesítésekor, vagy egy váratlan helyzet kapcsán. Ez egy fiziológiás (nem kóros) állapot, amely hamar rendeződik és a pulzusunk az adott helyzet elmúltával visszaáll a normális tartományba. Ha azonban azt tapasztaljuk, hogy gyakran ver szabálytalanul, vagy szaporán, esetleg túl lassan a szívünk, szívritmuszavar lehet a diagnózis. Arról kérdeztük Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusát, hogy ez pontosan mit jelent, és mi a teendő ilyen esetben?

A NORMÁLIS SZÍVVERÉS RITMIKUS ÉS SZABÁLYOS

A szívritmus azt mutatja meg, hogy hányszor ver percenként a szívünk. A normális pulzus 60-70 dobbanást jelent percenként, de az 55 és 85 közötti érték is elfogadható.
A pulzusszámot számos tényező befolyásolhatja. Nyugalomban, illetve fizikai aktivitás vagy stresszhelyzet kapcsán, egészséges egyén esetében is más-más értékek mérhetők. A szívverés akkor normális, ha ritmikus, és szabályos, nyugalmi állapotban pedig alacsony értéket mutat. Szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha a szabályostól eltérően működik a szívünk, tehát gyorsabban (tachycardia) vagy lassabban (bradycardia) ver, vagy a ritmus szabálytalan (arrythmia).

HA TÚL GYORS A SZÍVRITMUS (TACHYCARDIA)

Azt a ritmuszavart, amikor a szív túl gyorsan ver, vagyis a szívfrekvencia 100/percnél magasabb tachycardiának nevezzük. Ilyenkor előfordulhat, hogy nem szervi baj, hanem pl. az edzettség hiánya, stressz, kimerültség, pszichés nyomás áll a háttérben. Gyakran találkozunk  nyugalomban is szapora szívműködéssel (pulzussal), ami egyértelműen nagyobb kardiovaszkuláris kockázatot jelent (szív-érrendszeri megbetegedést, halálozást). Vannak olyan állapotok is, amelyeknél azonnali orvosi beavatkozás szükséges. Ilyenek például a kamrai, illetve a pitvari tachycardiák, attól függően, hogy a ritmus zavarok a szív melyik részéből indulnak ki. Ezekben az esetekben a kóros elektromos impulzusok eredményeként a szív képtelen elegendő vért pumpálni a létfontosságú szervekbe. Ezek a kórállapotok minden esetben orvosi kivizsgálást és rendszeres kontrollt igényelnek, amelynek során gyógyszerest kezelés, illetve szívritmus szabályozó készülék nyújthat megoldást.

HA TÚL LASSAN VER A SZÍV (BRADYCARDIA)

Ha a szív lassan ver, - kevesebbszer, mint 60 alkalommal egy perc alatt -, bradycardia a diagnózis.  Aktívan sportoló, edzett fiatal embereknél ez az állapot nem mondható kórosnak és nem igényel kezelés akkor, ha nem jár elhúzódó, vagy ismétlődő tünetekkel, mint a fáradtság, szédülés, ájulás, rosszullét.

HA SZABÁLYTALAN A SZÍV MŰKÖDÉSE (ARRYTHMIA)

A szív arrythmiája során melléütés, plusz ütés, vagy a vártnál hamarabb jelentkező, majd egy hosszabb szünetet követő ütés jelentkezik. Ilyen esetben is előfordulhat, hogy nincs a háttérben jelentős szervi ok, és pihenéssel, ionpótlással (pl. magnézium, kálium) megszűnnek a panaszok. Sajnos azonban ezek a tünetek súlyos szívbetegség jelei is lehetnek, ilyen például a pitvar fibrilláció. Ezt a kórképet a szív, illetve a kamrák gyors és rendszertelen összehúzódása jellemzi, ilyenkor a szívverés teljesen szabálytalan, abban semmilyen ritmus nem figyelhető meg. Ebben az esetben mindenképpen azonnal kardiológushoz kell fordulni, a súlyos, életveszélyes állapot elkerülése érdekében, ugyanis a ritmuszavarok közül a pitvar fibrilláció óriási veszélyt hordoz: nevezetesen agyi és egyéb szervi embólia lehet a következménye.

MINDENKÉPPEN FORDULJON ORVOSHOZ, HA EZEKET A TÜNETEKET TAPASZTALJA!

Amennyiben a nyugalmi pulzus tartósan 120/perc felett vagy 40/perc alatt van

Hirtelen jelentkező, 120/perc feletti pulzussal járó rosszullétet tapasztal

Gyakori melléütést érez, mely tartósan fennáll

Mellkasi remegésérzése, légszomja van, a torokban, a gyomor tájékon fellépő furcsa fájdalmat, szúrást érzékel, amelyhez szédülés, bizonytalanságérzet, félelem, idegesség, látászavarok társulnak, esetleg ájulás vagy ájulás közeli állapot jelentkezik

Forrás: Karidoközpont (www.kardiokozpont.hu)