A szívbillentyűk működési zavarait veleszületett fejlődési rendellenesség okozhatja, de felnőttkorban is kialakulhat. Az esetek döntő többségében a betegség - a fejlett műtéti eljárásoknak köszönhetően - ma már gyógyítható elváltozás, ennek azonban fontos feltétele a korai diagnózis és a kardiológiai kezelés időben való megkezdése. Arról kérdeztük Dr. Vaskó Pétert, a Kardioközpont kardiológusát, hogy milyen tünetekre fontos odafigyelni, milyen módon történik a betegség kivizsgálása és terápiája, valamint milyen életmóddal összefüggő alapszabályokat javasolt betartani annak érdekében, hogy az is teljes életet élhessen, aki ezzel a betegséggel küzd.

EGY KIS ANATÓMIA 

A szívben a pitvarok és kamrák találkozásánál, illetve a kamrákból kivezető nagy erek eredésénél billentyűk találhatók. Funkciójuk, hogy a szív különböző üregei közötti véráramlást szelepként szabályozzák. Ezek a szelepek két esetben okozhatnak gondot a keringésben. Akkor, ha nem zárnak rendesen, ilyenkor billentyű elégtelenségről (insuffiencia) beszélünk, illetve ha akadályozzák a vér áramlását. Ebben az esetben billentyű szűkület (stenosis) az orvosi diagnózis. A két típus egyszerre is jelen lehet.

MI OKOZHATJA A BILLENTYŰHIBÁT?

A szívbillentyűk működésének zavara gyakran veleszületett fejlődési rendellenesség, de kialakulhat felnőttkorban is. A veleszületett szívbetegségek körülbelül 40 százaléka billentyű hiba. A felnőtt korban kialakult billentyűproblémák esetén leggyakrabban a bal kamra billentyűi érintettek (aorta billentyű, kéthegyű billentyűk). Kialakulásában legtöbbször valamilyen gyulladás (szívbelhártya, vagy szívizom eredetű) okozza a későbbi alaki elváltozást, de a billentyűkön kialakuló meszes felrakódások is állhatnak a háttérben. Ezek kezdetben csak a billentyű merevségét, később szűkületét, vagy elégtelenségét, illetve, akár mindkettőt egyszerre eredményezhetik. Az aorta billentyűn meszes felrakódás miatt kialakult bakteriális szívbelhártya gyulladást, (endokarditiszt) az intravénás kábítószer használat is okozat. „Az egyik leggyakoribb billentyűhiba, ami miatt felkeresnek, a mitralis prolapsus, ami egy kötőszöveti rendellenesség, a billentyű szöveti felépítésének normálistól való eltérése. Ez az elváltozás műtétet nem igényel, de rendszeres ellenőrzésre szorul” – tudjuk meg Dr. Vaskó Pétertől, a Kardioközpont kardiológusától.

ISMERJE FEL IDŐBEN A TÜNETEKET!

A panaszok megegyeznek azokkal, amelyek a szív-érrendszeri betegségeket általában jellemzik, tehát nehézlégzés, légszomj, mellkasi fájdalom, ritmuszavar érzése, kifáradás, általános gyengeségérzés, szédülés, eszméletvesztés. Súlyossága, a még panaszt nem okozótól, a nehéz, majd később már a könnyű fizikai terhelésnél is jelentkező, illetve legkifejezettebb formájában, a nyugalomban is érzékelhető tünetekig terjed. A panaszok mértéke azonban nem minden esetben követi a billentyűk állapotát. A New York Heart Association/Amerikai Kardiológus Társaság a betegség stádiumait súlyossági fok szerint, 1-4-ig osztályozza.

A BILLENTYŰHIBÁK DIAGNÓZISA

Az orvosi vizsgálat során a kardiológus felveszi az anamnézist (páciens panaszai, előzmények, egyéb betegségek). Következő lépés a páciens fizikális vizsgálata. Ennek során a szakorvos phonendoscop segítségével meghallgatja a szívet. Megfelelő ismeret és gyakorlás birtokában különbséget lehet tenni a normális és a kóros zörejek között. Ezt követik a műszeres vizsgálatok, az EKG, vagy a mellkasi röntgen.   A diagnosztika  kulcsa ma egyértelműen a szív ultrahang vizsgálata, amely az esetek legnagyobb részében  pontos diagnózist ad. Megmutatkoznak a pitvari és kamrai terhelés jelei, a ritmuszavarok, az ischaemiás jelek, (valamely mechanikus hiba- elzáródás, szűkület okozta vérellátási hiány egy adott területen) a billentyűkön lévő meszes lerakódások, a különböző szívelváltozások, megnagyobbodások, pangások jól ábrázolódnak. Amennyiben  a billentyűhiba súlyos, vagy a műtét mérlegelendő, akkor érfestés és/vagy cardio-CT javasolt. A billentyűhibák kezelése gyógyszeres, (vérrögképződés, trombózisveszély, fertőzésveszély, gyulladásveszély elkerülése miatt), illetve sebészeti úton történik (billentyűplasztika, műbillentyű beültetés). Ennek pontos formájáról és menetéről a szakorvos a kapott leletek birtokában és értékelése után dönt.

 MIT TANÁCSOL A KARDIOLÓGUS?

 „A szívbillentyű hibával élő, illetve a műtéten már átesett páciensek szempontjából kiemelten fontos a rendszeres kardiológiai kontrollvizsgálat, a folyamatos szakorvosi támogatás, valamint a megfelelő gyógyszeres kezelés. A felépülés elengedhetetlen része az életmódváltás, az egészséges étkezés, a dohányzásról való leszokás, az orvosi felügyelettel végzett testmozgás, amely segít a testsúlykontrollban, és jótékony hatással van a vérkeringésre is” – javasolja Dr. Vaskó Péter kardiológus.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Nagyon sokféle betegség tartozik a szív- és érrendszert érintő kórok csoportjába. Néhányat kiragadva ezek közül: szívinfarktus, mellkasi fájdalmat (angina pectoris) okozó koszorúér-szűkület, szívritmuszavar, szívbillentyű hiba. Ezeket az elváltozásokat mutatja be, valamint a kardiológiai szűrés fontosságáról beszél Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa.

ÖSSZEVISSZA VER A SZÍVE? SZÍVRITMUSZAVAR OKOZHATJA!

Ha a szabályostól eltérően ver a szívünk, szívritmuszavar a diagnózis. Tachycardiaról akkor beszélünk, ha a szívünk a normálistól gyorsabban ver, bradycardiáról, ha lassabban, és arrythmiáról akkor, ha ritmus nem egyenletes. Lehet, hogy a ritmuszavar állandóan fennáll, de az is előfordulhat, hogy csak néha, rövid időre jelentkezik. Súlyossága a panaszokat nem okozótól, az életveszélyes és azonnali kezelést igénylő állapotig terjedhet. Gyakori formája a pitvar fibrilláció, amelyet a szív, illetve a kamrák gyors és rendszertelen összehúzódása jellemez. A szívritmuszavar tünetei közé tartozik a rendszertelen ritmuson kívül a mellkasi remegésérzés és fájdalom, a légszomj, a torokban, a gyomor tájékon fellépő furcsa fájdalom, szúrás. Mindezek mellé szédülés, bizonytalanságérzet, félelem, idegesség is társulhat.

A SZÍV KOSZORÚEREINEK BETEGSÉGEI

SZÍVINFARKTUS

Érelmeszesedés következtében, a koszorúér belsejében kialakuló szűkület miatt következik be. Ilyenkor az ér belsejében lévő meszes plakk megreped és elzárja a véráram útját. Mivel az ér által ellátott szívizom nem kap elegendő vért és az oxigén ellátása elégtelen lesz, egy idő után végleges károsodást szenved, elhal. Az infarktust megelőzi a mellkasi fájdalom (angina pectoris). További lehetséges vegetatív tünetek: Hideg veríték, fáradtság, szorongás, légszomj, gyors és szabálytalan pulzus. Infarktus gyanúja esetén azonnal mentőt kell hívni és kardiológiai centrumba kell vitetni a beteget, hogy minél előbb helyre tudják állítani a keringést az elzáródott szakaszon.

ANGINA PECTORIS, AZ ERŐS MELLKASI FÁJDALOM

A megbetegedett szív erek merevebbek, szűkebbek, melyeken keresztül a szívizom területére kevesebb vér és oxigén jut el. Az oxigénhiány szorító jellegű mellkasi fájdalmat okoz, ez az angina pectoris. Különbséget kell tenni azonban az ún. stabil angina pectoris és az infarctus kapcsán fellépő angina között. Előbbi pihenésre, megállásra, nytroglycerin hatására enyhül. Az infarktus kapcsán fellépő szorító mellkasi fájdalom viszont nem szűnik, és ha 20 perccel tovább is fennáll, szívroham lehet a következmény.

SZÍVBILLENTYŰ HIBA: LEHET VELESZÜLETETT RENDELLENESSÉG IS, DE KIALAKULHAT FELNŐTT KORBAN IS!

A szívbillentyűk működésének zavarai lehetnek veleszületett fejlődési rendellenességek, de kialakulhatnak felnőttkorban is. Ez utóbbi esetben általában a bal kamra billentyűi érintettek (aorta billentyű, kéthegyű billentyűk) és valamilyen gyulladás (szívbelhártya, vagy szívizom eredetű) okozza az alaki elváltozást, de a billentyűkön kialakuló meszes felrakódások is állhatnak a háttérben. A panaszok megegyeznek azokkal, amelyek a szív-érrendszeri betegségeket általában jellemzik, tehát nehézlégzés, légszomj, mellkasi fájdalom, ritmuszavar érzése, általános gyengeségérzés. Súlyossága, a még panaszt nem okozótól, a nehéz, majd később már a könnyű fizikai terhelésnél is jelentkező, illetve legkifejezettebb formájában, a nyugalomban is érzékelhető tünetekig terjed. 

A RENDSZERES KARDIOLÓGIAI SZŰRÉS RENDKÍVÜL FONTOS!

40 év felett, már mindenkinek javasolt, de a fokozott kockázati tényezőkkel rendelkezők számára (magas vérnyomás, magas koleszterin szint, érelmeszesedés, túlsúly, családi halmozódás) még fontosabb, hogy évente legalább egyszer vegyen részt kardiológiai szűrővizsgálaton. Itt különböző vizsgálatokkal, EKG-val, mellkas röntgennel, szívultrahanggal diagnosztizálják az esetleges eltéréseket. Ennek során, megmutatkozhatnak az különböző ritmuszavarok, az ischaemiás jelek, (valamely mechanikus hiba- elzáródás, szűkület okozta vérellátási hiány egy adott területen) a billentyűkön lévő meszes lerakódások, a különböző szívelváltozások, megnagyobbodások, pangások jól ábrázolódnak. A vizsgálati eredmények birtokában, a kardiológus szakember dönt a szükséges terápiáról.

ÉLETMÓDVÁLTÁSSAL IS SOKAT SEGÍTHETÜNK A SZÍVÜNKNEK!

„Megfelelő életmóddal, nagyon sokat tudunk tenni szívünk épségének megőrzése érdekében. Mindig érdemes szem előtt tartani, hogy az életvitelünk, a táplálkozásunk, a mozgásunk, az érzelmi világunk hatással vannak egészségi állapotunkra. Fontos, hogy mozogjunk eleget, étkezésünk legyen kiegyensúlyozott, vitamindús. Szánjunk időt magunkra is. Pihenjünk, relaxáljunk, tanuljuk meg megfelelően kezelni a stresszt, hiszen számos betegség kiváltó oka lehet a mindennapi feszültség” – tanácsolja Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)