A gyengeség, a szédülés, a lassú vagy felgyorsult szívverés akár szívtitmuszavarra is utalhatnak. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta ugyanakkor a gyakran tünetmentes betegség korai felismerésének jelentőségére is felhívta a figyelmet.  

A szívritmuszavar gyakran megtévesztő

A szívritmuszavar egy lappangó, igen gyakran „néma” betegség, ugyanis sokszor nem okoz tünetet. Éppen ezért számos esetben csak a rutin kardiológiai vizsgálaton derül fény a jelenlétére, már csak ezért is nagy jelentősége van az évenkénti, kétévenkénti ellenőrzésnek. Ugyanakkor van néhány jelenség, amelyre mindenképpen figyelni kell, ugyanis akár szívritmuszavar jelenlétére is utalhat:

• felgyorsult szívverés,
• lelassult szívverés,
• mellkasi fájdalom,
• légszomj,
• szédülés, bizonytalanság érzet,
• verejtékezés,
• furcsa, „lebegő” érzés a mellkasban,
• ájulás, vagy ájulás közeli állapot.
   

Mikor kérjünk orvosi segítséget?

Amennyiben a szívritmuszavar nem rejtve van jelen, hanem tüneteket is okoz, elsősorban arra kell felfigyelnie a páciensnek, ha felgyorsult vagy lelassult szívverést tapasztal. A további jelek ugyanis éppen abból eredhetnek, ha a szív a felgyorsulás vagy lelassulás miatt nem tudja hatékonyan betölteni a pumpafunkcióját – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Vagyis az olyan tünetek, mint a gyengeségérzés, az izzadás, a szédülés, az extra dobbanások, a bizonytalan mellkasi érzet vagy fájdalom, és az általános diszkomfort érzet, mind az alapprobléma következményei. Ha tehát ezen jelek bármelyikét tapasztaljuk, mindenképpen forduljunk orvoshoz, még akkor is, ha éppen tünetmentes periódusban vagyunk!

Fontos tudni, hogy a szívritmuszavar egyik formája, az úgynevezett kamrafibrilláció akár halálos kimenetelű is lehet. Ha ez bekövetkezik, a beteg eszméletét veszti és rohamosan gyengül a pulzusa, a légzése. Ebben az esetben az azonnal megkezdett újraélesztés mellett késlekedés nélkül mentőt kell hívni! 

Csak pontos diagnózisra épülhet hatékony kezelés

A kardiológiai kivizsgálás során a szakember nem csak a tünetekre kérdez rá, hanem a családi kórtörténetet is igyekszik feltárni, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek, így a szívritmuszavar esetén is jelentős szerepet játszik a genetika. Az egyéni kórtörténetből akár az is kiderülhet, hogy a háttérben álló pajzsmirigy problémák vezetnek a ritmuszavarokhoz, így a kikérdezés, a korábbi leletek elemzése valóban döntő jelentőségű. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont specialistája szerint az eszközös vizsgálatok segítségével még pontosabban detektálható a betegség, így sor kerülhet nyugalmi és terheléses EKG vizsgálatra, Holter EKG vizsgálatra, illetve akár szívultrahangra. Súlyosabb esetben elektrofiziológiai vizsgálattal állítható fel pontos diagnózis, és kezdődhet meg a szükséges ellátás.   
Amennyiben sikerül diagnosztizálni a szívritmuszavart, megkezdődhet a gondosan beállított kezelés, amely olyan, akár végzetes betegségek rizikóját képes csökkenteni, mint a stroke vagy a szívinfarktus. 

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Általában a pulzusunkat akkor érezzük szaporának, ha fizikai aktivitást végzünk, sportolunk, vagy ha valamilyen stressz helyzetet élünk át, például egy nehéz vizsga teljesítésekor, vagy egy váratlan helyzet kapcsán. Ez egy fiziológiás (nem kóros) állapot, amely hamar rendeződik és a pulzusunk az adott helyzet elmúltával visszaáll a normális tartományba. Ha azonban azt tapasztaljuk, hogy gyakran ver szabálytalanul, vagy szaporán, esetleg túl lassan a szívünk, szívritmuszavar lehet a diagnózis. Arról kérdeztük Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusát, hogy ez pontosan mit jelent, és mi a teendő ilyen esetben?

A NORMÁLIS SZÍVVERÉS RITMIKUS ÉS SZABÁLYOS

A szívritmus azt mutatja meg, hogy hányszor ver percenként a szívünk. A normális pulzus 60-70 dobbanást jelent percenként, de az 55 és 85 közötti érték is elfogadható.
A pulzusszámot számos tényező befolyásolhatja. Nyugalomban, illetve fizikai aktivitás vagy stresszhelyzet kapcsán, egészséges egyén esetében is más-más értékek mérhetők. A szívverés akkor normális, ha ritmikus, és szabályos, nyugalmi állapotban pedig alacsony értéket mutat. Szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha a szabályostól eltérően működik a szívünk, tehát gyorsabban (tachycardia) vagy lassabban (bradycardia) ver, vagy a ritmus szabálytalan (arrythmia).

HA TÚL GYORS A SZÍVRITMUS (TACHYCARDIA)

Azt a ritmuszavart, amikor a szív túl gyorsan ver, vagyis a szívfrekvencia 100/percnél magasabb tachycardiának nevezzük. Ilyenkor előfordulhat, hogy nem szervi baj, hanem pl. az edzettség hiánya, stressz, kimerültség, pszichés nyomás áll a háttérben. Gyakran találkozunk  nyugalomban is szapora szívműködéssel (pulzussal), ami egyértelműen nagyobb kardiovaszkuláris kockázatot jelent (szív-érrendszeri megbetegedést, halálozást). Vannak olyan állapotok is, amelyeknél azonnali orvosi beavatkozás szükséges. Ilyenek például a kamrai, illetve a pitvari tachycardiák, attól függően, hogy a ritmus zavarok a szív melyik részéből indulnak ki. Ezekben az esetekben a kóros elektromos impulzusok eredményeként a szív képtelen elegendő vért pumpálni a létfontosságú szervekbe. Ezek a kórállapotok minden esetben orvosi kivizsgálást és rendszeres kontrollt igényelnek, amelynek során gyógyszerest kezelés, illetve szívritmus szabályozó készülék nyújthat megoldást.

HA TÚL LASSAN VER A SZÍV (BRADYCARDIA)

Ha a szív lassan ver, - kevesebbszer, mint 60 alkalommal egy perc alatt -, bradycardia a diagnózis.  Aktívan sportoló, edzett fiatal embereknél ez az állapot nem mondható kórosnak és nem igényel kezelés akkor, ha nem jár elhúzódó, vagy ismétlődő tünetekkel, mint a fáradtság, szédülés, ájulás, rosszullét.

HA SZABÁLYTALAN A SZÍV MŰKÖDÉSE (ARRYTHMIA)

A szív arrythmiája során melléütés, plusz ütés, vagy a vártnál hamarabb jelentkező, majd egy hosszabb szünetet követő ütés jelentkezik. Ilyen esetben is előfordulhat, hogy nincs a háttérben jelentős szervi ok, és pihenéssel, ionpótlással (pl. magnézium, kálium) megszűnnek a panaszok. Sajnos azonban ezek a tünetek súlyos szívbetegség jelei is lehetnek, ilyen például a pitvar fibrilláció. Ezt a kórképet a szív, illetve a kamrák gyors és rendszertelen összehúzódása jellemzi, ilyenkor a szívverés teljesen szabálytalan, abban semmilyen ritmus nem figyelhető meg. Ebben az esetben mindenképpen azonnal kardiológushoz kell fordulni, a súlyos, életveszélyes állapot elkerülése érdekében, ugyanis a ritmuszavarok közül a pitvar fibrilláció óriási veszélyt hordoz: nevezetesen agyi és egyéb szervi embólia lehet a következménye.

MINDENKÉPPEN FORDULJON ORVOSHOZ, HA EZEKET A TÜNETEKET TAPASZTALJA!

Amennyiben a nyugalmi pulzus tartósan 120/perc felett vagy 40/perc alatt van

Hirtelen jelentkező, 120/perc feletti pulzussal járó rosszullétet tapasztal

Gyakori melléütést érez, mely tartósan fennáll

Mellkasi remegésérzése, légszomja van, a torokban, a gyomor tájékon fellépő furcsa fájdalmat, szúrást érzékel, amelyhez szédülés, bizonytalanságérzet, félelem, idegesség, látászavarok társulnak, esetleg ájulás vagy ájulás közeli állapot jelentkezik

Forrás: Karidoközpont (www.kardiokozpont.hu)

Hazánkban a középkorú férfi lakosság körében népbetegségnek számítanak a szív- és érrendszeri kórképek, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés. Azoknál a férfiaknál, akik ezekben a betegségekben érintettek, gyakran alakul ki merevedési zavar. Arról kérdeztük Dr. Vaskó Pétert, a Kardioközpont kardiológusát, hogy mi az összefüggés a szív- és érrendszeri megbetegedések és a merevedési zavar között, kik a leginkább veszélyeztetettek, és mit tegyen az, aki ezzel a problémával küzd.

MI ÁLLHAT A MEREVEDÉSI ZAVAR HÁTTERÉBEN?

A középkorú férfiakat (40-60 év között) 39-57 százalékban érinti a merevedési zavar, 60 éves kor felett pedig már 60 százalék feletti az előfordulásának gyakorisága. A merevedési zavar (erektilis diszfunkció) hátterében többek között hormonális elváltozások, prosztataproblémák, alkohol- és drogfogyasztás, bizonyos gyógyszerek (antidepresszánsok) lelki okok, (stressz, szorongás), férfi klimax, a gerincet érintő traumák, valamint szív- és érrendszeri betegségek is állhatnak.  „Az esetek nagy részében a merevedési zavar, a kifejezett kardiovaszkuláris panaszok jelentkezése előtt már évekkel előbb jelezheti azt, hogy valakinek rendellenesen működik a szíve” – mutat rá Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa.

MI AZ ÖSSZEFÜGGÉS A SZÍV-ÉS ÉRRENDSZER PROBLÉMÁI ÉS A MEREVEDÉSI ZAVAR KÖZÖTT?

A közös háttér abban keresendő, hogy az erek rossz általános állapota nemcsak a szív, hanem a hímvessző vérellátásában, így működésében is zavart okoz. A szív-érrendszeri betegségek közül  a hypertónia az a kórkép, amelyik alattomos módon okozhat merevedési zavart. Ennek az az oka, hogy az érfal belső része (endothel) sérül a hosszan fennálló nyomás és feszülés következtében, az értágító és érszűkítő folyamatok egyensúlya megbomlik, így funkcióját nem tudja ellátni (endothel diszfunkció). A keringési betegséghez társuló, vagy önmagában jelentkező anyagcsere-betegségben (cukorbetegség, magas koleszterin- és vérzsír értékek) szenvedők is gyakran panaszkodnak merevedési zavarokra, a betegség első tüneteként.” Mindezek alapján tehát, a merevedési zavarok mellett, a szív- és érrendszeri megbetegedések szövődményeinek elkerülése miatt is érdemes a tünetek megjelenésekor szakemberhez fordulni” – javasolja Dr. Vaskó.

MIKOR FORDULJON ORVOSHOZ?

Az teljesen normális dolog, hogy időnként merevedési zavar alakul ki. Ha viszont több mint két hónapon keresztül fennáll, vagy gyakran jelentkezik, ne halogassa az orvosi kivizsgálást! A szakorvos segít kideríteni, hogy mi áll a probléma hátterében és ezt követően meghatározza a megfelelő gyógymódot. Mivel a problémát több alapbetegség is okozhatja, ezért a kezelés több orvosi szakterület szoros együttműködését kívánja. Ha a kiváltó ok szív- és érrendszeri elváltozás, úgy urológusra és kardiológusra tartozik a terápia meghatározása. A szakterületek közös munkája azért fontos, mert a kezelésnél figyelembe kell venni az alkalmazott gyógyszerek esetleges kölcsönhatásait is, ugyanis a merevedési zavar megszüntetésére szolgáló gyógyszerek, a szív- és érrendszeri problémákra felírt készítményekkel kölcsönhatásba léphetnek, egymást hatását ronthatják, illetve szövődményeket idézhetnek elő (pl. egyes vérnyomáscsökkentők fokozzák a merevedési zavart). Néhány esetben tilossá is válhat erektilis diszfunkció elleni gyógyszer szedése, például akkor, ha valakinél lezajlott stroke, infarktus, vagy alacsony vérnyomás betegség áll fenn. Ilyenkor különösen fontos kardiológussal konzultálni.

NE KOCKÁZTASSON!

A kezeletlen magas vérnyomás betegség, a koszorúér szűkület és a szívritmuszavar akár életveszélyes állapotot is előidézhetnek. Ezért érdemes a kivizsgálásra kellő figyelmet fordítani, hiszen ha ez nem történik meg megfelelő időben, az érintett férfinek nem csak a merevedéséről kell lemondania, hanem akár az infarktus és egyéb súlyos szövődmények kialakulását is kockáztatja.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)